Írtam cikkeket, beszélgettem emberekkel, felszólaltam képviselő testületi üléseken, de mégis úgy érzem, hogy kevesekhez jut el az információ arról, hogy mi történik a faluban, milyen döntéseket hoz a képviselő testület, ezekről a döntésekről mi a véleményem?

Fura dolog így száz nap után visszagondolni az eddigi eseményekre. Hogy miért? 

Habár mondták korábban, hogy: Robi a képviselőség/polgármesterség nem leányálom! Én ugye a lehetőséget, a szépet láttam benne, de közben ott van a fonákja is, mint mindennek az életben. Fontos és jó dolog néha leülni, visszatekinteni, átgondolni, hogy ha jobbra lépek, milyen előnyökkel jár, vagy épp milyen hátrányokkal.

Eddigi 100 nap képviselőségemet úgy tudnám összefoglalni, hogy én vagyok "a különvélemény", ahogy egy Tom Cruise filmben láthattuk.

Cserébe megkaptam, hogy : "olyan vagy, mint Csonka", " nem is Csonka, inkább Pálmai", "te is csak revansot akarsz venni, mert nem választottak meg polgármesternek", "miért akarsz mindig megkérdezni egy csomó embert, a falut, megválasztottak képviselőnek, Tiéd a döntés", "a falu mögé akarsz bújni az ő megkérdezésükkel", "Robi, ilyet én nem mondtam", "szerintem Robi szivárogtatta ki az információt" ... és ehhez hasonlóakat.

Örülök, nagyon is, hogy a belső erőmből tudok merítkezni, és hogy megvan a megfelelő stabilitásom, ami ilyen vádak mellett sem mondatja velem, hogy: "Robi, tényleg szükséged van erre? A faluért szeretnél tenni, tiszta szívvel, becsületesen, miközben a polgármester, és a képviselők többsége leszavazza a javaslataidat, és számtalanszor kioktatnak ."

Az én jelmondatom, hogy a rendszert, ha nem megfelelő, akkor nem kívülről kell szidni, szapulni, hanem igenis belülről tudjuk a legjobban a változás útjára terelni. És hogy jó-e a rendszer? Egy kedves dömösi lakos mondta nekem: Robi, te ilyen templomba járó jófiú vagy, a oda pedig gecinek kell lenni. Én nem így gondolom. Nem gondolom, hogy ilyen jelzővel illetett embereknek kell dolgozni a helyi, vagy akár a nagypolitikában. Sokan mondják: a politikusok és a politika már csak ilyen. Nyáron Taizében (francia kis falu, ahol egy ökomenikus szerzetesközösség nagy nyitottsággal várja a fiatalokat, idősebbeket, hogy a rohanó hétköznapokból kizökkenve, eltölthessünk velük egy kis időt az ő egyszerű, és lélekemelő hétköznapjaikból) voltunk Zsuzsival, és volt Brüsszelből volt egy EU politikus ott. Beszélgettünk vele, és felmerült, hogy ő miért van benne a nagypolitikában? Erre mondta ő, hogy a politikai mentalitást csak belülről lehet megváltoztatni, és amikor mi mondtuk, hogy egy kis magyar faluban képviselősködöm, nagyon biztatott, hogy ez az, csak így tovább! A Mátrix című film végső megoldása is az, hogy Neo a főhős úgy tudja az egész Mátrixot legyőzni, hogy azzá válik, és belülről robbantja szét.

Na, félreértés ne essék, tőlem távol áll a robbantás, de hogy teljesen máshogy szeretném a képviselőségemet végezni, mint az megszokott itt Dömösön, és sok más helyen, az biztos...